Ipar 4.0, stratégia és megvalósítás
A Bitport idén ősszel már harmadik alkalommal rendezte meg éves Manufacture IT konferenciáját a Techmonitor és a Jövő Gyára szaklapokkal együttműködve, amely szokás szerint a gyártóipar aktuális digitalizációs trendjeit mutatta be, a kormányzati stratégiától kezdve egészen a kkv-s lehetőségekig.

 

Az IT visszavonhatatlanul bevonult a gyártóüzemekbe is. Ahhoz azonban, hogy mindebből ne csak a költségoldalt és az átalakulással járó nehézségeket lássuk, új nézőpont ra van szükség. Kulcskérdés a digitális technológiák bevonulásának útvonala, a jó döntéshez ismerni kell a lehetséges közeljövőt is. A Bitport idei Manufacture IT Hungary konferenciájának előadásai arra adtak választ, hogy mit és milyen lépéseken keresztül lehet vagy érdemes digitalizálni. A résztvevők bepillantást kaptak az Ipar 4.0 elvek gyakorlati alkalmazási lehetőségeibe, emellett tájékozódhattak a már elérhető, lépésenként bevezethető új technológiákról és a jövőbeni fejlődési irányokról is.

Kiemelt stratégiai iparágakban gondolkodunk

A konferencia nyitóelőadásában Dr. Sipos Mihály, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető-kormányfőtanácsosa beszélt a magyarországi vállalatok innovációs lehetőségeiről az Európai Unió 2021-2027-es kötségvetési ciklusának vonatkozásában. Az ország versenyképességi helyzetében a jelentős előrelépés tapasztalható a nemzetközi rangsorokban, bár ebben a tekintetben továbbra is elmaradunk a csehektől vagy a lengyelektől. A vállalatok digitalizációs szintje alacsony, 2017-ben például még csak 14 százalékuk használt vállalatirányítási rendszert.

Ide tartozik azonban, hogy a magyar GDP növekedése meghaladta az elemzői várakozásokat, míg a versenytárs országok növekedése lassult 2018-ban. A jelentős aktivitási ráta ellenére is vannak tartalékok a foglalkoztatásban, a makrogazdasági konszolidáció és a befektetésösztönző környezet pedig különösen a brexit után teszi vonzó célponttá Magyarországot. A felnőtt- és szakképzési rendszerek, elsősorban az OKJ-s képzés átalakítása, amelynek célja amagyar munkaerő felkészítése a jelen és a jövő követelményeire.

A felsőoktatás fő fejlesztési irányai között szóba került az egyetemi központú innovációs ökoszisztéma létrehozása az innovációvezérelt gazdasági növekedés biztosítására. A tervek szerint ennek fontos hozadéka lesz, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú középvállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. A negyedik ipari forradalomra való felkészülést a kormány leginkább a digitalizációs alapinfrasruktúra fejlesztésével tudja közvetlenül segíteni, ennek érdekében hívták életre a Digitális Oktatási és Stratégiai Platformot, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot, az 5G koalíciót vagy az MI koalíciót is.

Kiemelt stratégiai iparág az építésgazdaság, az élelmiszergazdaság, az egészséggazdaság és a kreatívipar. Az ipar 4.0 vagy a mesterséges intelligencia itt azért nincs külön is nevesítve, mert az iparág igényeinek megfelelő, vertikális fejlesztések ösztönzésének formájában jelenik meg. Nyilvánvalóan ehhez kapcsolódik a szükséges ipari háttér megteremtése, hogy az élelmiszergazdaság képessé váljon a magas feldolgozottságú, versenyképes exporttermékek előállítására, vagy az egészséggazdaság is túllépjen a gyógyszerelőállításon.

A siker alapja a stratégia és a szervezeti kultúra

Rögtön ezután a székesvehérvári Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. részéről Macher Judit mutatta be egy magyar kkv lehetőséget a lépésről lépésre megvalósított digitalizációban, amelynek révén a bérgyártással foglalkozó családi vállalkozás mára 100 főt foglalkoztató, milliárdos árbevételű, integrátori szerepben működő céggé fejlődött. Szóba került a piac és a munkaerőpiac változása, illetve a változás nagysága és sebessége, amit már az egyedi, egyre rövidebb életciklussal futó termékek, a gyártás közbeni fejlesztés és a szolgáltatói működési modell jellemez.

A versenyképesség fenntartásának legelső feltétele ennek alapján a világos stratégia (ide értve a válságkezelési stratégiákat is), a megkülönböztető képesség és a dokumentált, jól működ, megfelelő mérőszámokkal ellenőrzött folyamatok. A hatékonyságnövelés és a folyamatos fejlesztés mellett Macher Judit külön is hangsúlyozta a megfelelően képzett és kompetens munkatársak központi szerepét, illetve szervezeti oldalról a rugalmas, tudás alapú céges kultúrát. a változásra való nyitottságot, ami hagyományosan az ipar 4.0 és a digitális transzformáció alapja.

Az ipar 4.0-s versenyképesség kapcsán példákat láthattunk azokra az eszközökre és megoldásokra, amelyek a kkv-k számára is elérhetők a vevők igényeinek megfelelő kiszolgálására. Ilyen az ellátásilánc-, készlet- és termeléstervezés, a gyártásvizualizáció vagy a gyors prototípus-előállítás és az additív gyártástechnológiák, amelyek mind hozzájárulnak a komplex szolgáltatásokhoz. Ugyancsak fontos és aránylag olcsón megoldható a folyamtok során az adatgyűjtés vagy a valós használat alapján szervezett karbantartás is, ami ebben az esetben szenzorok és Raspberry Pi számítógépek alkalmazását jelentette.

A technológia mellet ott van az ügyfélélmény is

A délelőtti panel következő előadója Bóna Péter, a Com-Forth ügyvezető igazgatója, az IVSZ IoT és Ipar 4.0 munkacsoportjának vezetője volt, aki ugyancsak egy családi vállalkozásból felnövekedett, milliárdos forgalmat generáló vállalat két évtizedes ipari IT tapasztalatait foglalta össze a gépi adatgyűjtéstől az adatok felhasználásáig. A prezentáció az ipar 4.0-val kapcsolatos, túltolt marketinget is érintette, kitérve mások mellett az általános eszközkihasználtság (OEE) teljesítménymutatóival való visszaélések tipikus eseteire, és ismét felmerült a jól meghatározott stratégia fontossága, ami nem csak a versenyképességet, hanem a családi vállalkozások folytonosságának biztosítását is elősegíti.

A Vonalkód Rendszerház ügyfélkapcsolati vezetője, Mohó Roland a termeléslogisztika vonatkozásában beszélt az automatikus adatgyűjtésről és a valós idejű termékkövetésről. Az előadásból konkrét, megvalósult projekteket (például egy autóipari beszállítónál működő rendszert) ismerhettünk meg a beltéri helymeghatározás területéről, benne az RFID és RTLS technológiák lehetőségeinek összehasonlításával és a szóban forgó rendszerek jellemzőinek bemutatásával. Ilyen a munkaelosztás javítása, a mozgások megjelenítése (akár személykövetés), a flexibilis telepítés, a termékek keveredésének megszüntetése, vagy akár a szükséges figyelmeztetések biztosítása.

Máriás Zsigmonddal, a LogiNet Systems ügyvezetőjével ezt követően az egyre digitalizáltabb beszállítói és B2B beszerzési folyamatokra kanyarodtunk rá. Az előadás szemléltette a B2B értékesítés evolúcióját és az értékesítési lánc átalakulását, amelynek nyomán fontos versenytényezővé válik az ilyen jellegű folyamatok gyorsítása. Ehhez tartoznak a B2C felhasználói szokásokhoz alakított felületek és az UX (felhasználói élmény tervezés) felértékelődése is az üzleti területen, most is konkrét fejlesztéseken keresztül érzékeltetve, hogy ma már a backoffice/B2B alkalmazásokat és funkciókat is kötelező felhasználói fókusszal fejleszteni.

A stratégia nem ér sokat végrehajtás nélkül

A délutáni folytatásban az interaktív kollaborációs eszközök használatáról Leveli András, az LSK Hungária fejlesztési vezetője mutatott be látványos prezentációt a tervezéstől a gyártási folyamatok monitorozásáig. Itt vendégeink egy use case jellegű demonstráción követhették végig, hogyan telik egy átlagos nap az okos gyárban, ezen belül pedig megismerhették az M2MR (Machine-to-Meeting Room) koncepció alkalmazásának lehetőségeit, amelyek a gyártás és a döntéshozatal helyszíneinek oda-vissza működő, interaktív összekapcsolásával járulnak hozzá a folyamatok digitalizációjához.

Az Aruba Cloud marketingigazgatója, Gyepes Máté a felhőtechnológiák optimális kihasználásáról beszélt az ipar 4.0-s alkalmazásokban. A cloud sok szempontból itt is az átalakulás alapja, tekintve a növekvő adatmennyiséget, a számítási teljesítmény és a csatlakoztathatóság iránti igényt, az analitikát, az ember-gép interakció új formáit, vagy éppen a robotika és a 3D nyomtatás fejlődését. Az okos gyártást kiszolgáló háttérinfrastruktúra kialakításában a cloud mérettől és szervezeti működéstől függetlenül beilleszthető az egyes folyamatokba, de a kis- és közepes méterű vállalkozásoknál különösen érdekesek azok a lehetőségek, amelyek korábban csak a sokkal nagyobb szervezeteknek álltak rendelkezésére.

Ahogy ugyanis egyre több cég fejleszt ki valamilyen ipar 4.0 stratégiát, a végrehajtási szakaszba egyelőre csak a töredékük jut el. A délutáni panelt egy ehhez is kapcsolódó, angol nyelvű előadással folytattuk: Jasmina Golob (Sales Manager, TROIA Slovenia) az üzemeltetés és a karbantartás területén elérhető ipar 4.0-s informatikai megoldásokról festett képet a résztvevőknek.

Nehéz lépést tartani az ilyen ütemű fejlődéssel

A 2019-es Manufacture IT konferenciát a hagyományoknak megfelelően egy olyan kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, amely az új ipari forradalom egyik fontos témáját, a munkarőpiac és az oktatás összefüggéseit járta körül. A beszélgetés résztvevői ebben az évben Láng Melinda, az Engineer Center International alapító-ügyvezetője, Pinczés Balázs, a Hanon Systems Hungary HR-igazgatója és Bihari Péter, a BME Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese voltak. A hazai gyártóipari munkaerőpiac helyzetével kapcsolatban felmerült a közös képzések jelentősége, ami az oktatási és a piaci szereplők közös felelőssége, a technológia fejlődésével ugyanakkor folyamatosan jönnek létre az új szakmák is, amihez komoly kihívás a felsőoktatási rendszer felzárkóztatása.

A műszaki irányú felvételizők száma és felkészültsége hagy maga után kívánnivalót, és nagyon magas a lemorzsolódás aránya is, de a helyzetet senki sem tartja tragikusnak. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a generációs különbségek akár a tudás átadásának módszereire is szükségszerű hatással vannak; az új programokban viszont nem alkalmazhatók túl gyors váltási ciklusok sem, mivel az eredmények visszamérhetősége ebben az esetben közel sem azonnali. A felsőoktatás a műfajból eredően alkalmatlan minden változás azonnali lekövetésére, a generalizált képzés viszont olyan képességeket ad, amelyek révén az onnan kikerülő szakemberek maguk lesznek képesek a folyamatos alkalmazkodásra.

A diploma műszaki-informatikai területen egyébként csak belépőnek számít, és ez után következik a tényleges szűrés a különféle kompetenciák vizsgálatával – bár a "hard skillek" alapvető fontosságúak, egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a proaktivitásra, a nyelvi magabiztosságra vagy a problémamegoldó képességre. A munkaerőpiac szereplői azonban ma már nagyon jól informáltak, és a cégek a legtöbb erőfeszítést nem a toborzás, hanem a munkaerő megtartásának érdekében kénytelenek kifejteni. Még egy kezdő mérnök elvesztése és pótlása is átlagosan 1-1,5 millió forintba kerülhet, az új munkaerő beillesztése pedig további költségelemeket is tartalmaz.

Átadták a Knorr-Bremse budapesti vasúti Szerviz Központját
A 2,5 milliárd forint értékben 4 500 négyzetméteren megvalósult fejlesztésnek köszönhetően több mint 100 partnert szolgálhatnak ki komplex felújítási projektek keretében a magyar szakemberek Európa számos országában.
A rendszer alkalmazkodóképességének nincsenek határai
A Tárgyak Internete (IIOT) lehetővé teszi az individualizált termékek automatikus előállítását – akár egyetlen darabos gyártásban is. Teljesen új értelmet nyer az alkatrészek összeszerelésének folyamata.
A magyarok kedvenc elektromos autója
Hazánkban is egyre népszerűbbek az elektromos autók, köszönhető ez a növekvő környezettudatosságnak, az állami támogatásoknak és a dinamikusan bővülő töltő hálózatnak is.
Miért bízzunk az önvezető autókban?
Nem könnyű átengedni az irányítást egy gépnek, ezért a Bosch mérnökei azon dolgoznak, hogy nyugodt szívvel ülhessünk be az emberi beavatkozást nem igénylő járművekbe.
Elektrotechnikai tervezőszoftver kezdőknek és haladóknak
Megérkezett az új Eplan Platform 2022. Az új verzióval az Eplan az elektrotechnikai tervezés jövőjét mutatja be fókuszban a könnyű kezelhetőséggel.