Elsősorban a tudás megszerzése számít
A friss pályakezdők a munkahelyükön olyasmivel szeretnének foglalkozni, aminek értelmét látják, és mindezt olyan cégnél szeretnék végezni, ahol elismerik a munkájukat és számít a véleményük.

 

Több mint 5700, a közép-európai térség 14 országának legjobb egyetemein tanuló, illetve ott végzett diák és frissdiplomás bevonásával készítette el a Deloitte Első lépések a munkaerőpiacon című felméréssorozatának 2018-as kiadását, ami a fiatalok munkával, magánélettel és oktatással kapcsolatos véleményét vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a tehetséges fiatalok kellően magabiztosak, azt gondolják, sikeresek lesznek az üzleti életben, ennek megfelelően magas kezdő fizetést várnak el. A kutatás egyik fontos megállapítása ugyanakkor az, hogy a munkahelyválasztás során már nem az elérhető jövedelem az első számú tényező a döntésnél.

Túlzott elvárások

A felmérés során megkérdezett fiatalok 80 százaléka jobbnak tartja a saját képességeit, mint kortársaiét. Emellett kétharmaduk szerint mások is elismernék vezetői képességeiket. Mindez abban is megnyilvánul, hogy milyen javadalmazást tartanának méltányosnak a jól végzett munkáért. Bár jelentős különbség figyelhető meg az egyes országok között, általános jelenség, hogy a kezdő bérrel kapcsolatos elvárások távol vannak a mindennapok realitásától.

Magyarországon a pályakezdők bérigénye a valóságtól még mindig kicsit elrugaszkodott: míg 2015-ben a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 255 ezer forintos fizetésre számítottak, addig a jelenlegi felmérésben átlagosan nettó 290 ezer forintos kezdő fizetést adtak meg. A KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon 197.500 forint, míg egy szellemi munkakörben dolgozó jelenleg átlagosan nettó 260.971 forintot visz haza a hónap végén.

Döntési szempontok

A munkahelyválasztást azonban nem a fizetés befolyásolja leginkább – az új képességek elsajátításának lehetősége és ehhez kapcsolódóan az érdekes szakmai feladatok megléte bizonyultak idén a legfontosabb szempontoknak ebben a tekintetben. Fontos tényezőnek számít a vezető személye is. A felmérésben megkérdezett magyar fiatalok erős szakmai készségeket várnak el a leendő vezetőjüktől, valamint azt, hogy legyen inspiráló, döntésképes, stratégiai szemléletű, demokratikus hozzáállású és jó problémamegoldó.

A magyar fiatalok több mint fele 36-50 év közötti vezetővel dolgozna együtt a legszívesebben, míg 50 év feletti vezetővel mindössze 2,4 százalékuk. 63,4 százalékuk számára indifferens a vezető neme, aki viszont rendelkezik határozott preferenciával, az inkább férfi vezetőt választana (30,5 százalék). A pályakezdők a munkahelyükön olyasmivel szeretnének foglalkozni, aminek értelmét látják, és mindezt olyan cégnél szeretnék végezni, ahol elismerik a munkájukat, számít a véleményük és hozzájárulhatnak a cég sikeréhez.

Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökeinkben
Az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatása kimutatta, hogy az emberek többsége (64%) jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben.
400 ezer forint a kezdő mérnökök átlagjövedelme
Kiugróan megemelkedtek az elmúlt években a keresetek a műszaki pályákon. Alig öt esztendő alatt szinte megduplázódtak a fizetések többek között a gépészmérnökök, a villamosmérnökök, illetve a mechatronikai mérnökök körében.
Nagy kihívás a magyar cégeknek a kibertámadások kivédése
A magyar informatikai szakemberek 67 százaléka az ügyféladatok védelmét tartja a vállalatok előtt álló legkritikusabb kihívásnak - derül ki a Panda Security felméréséből, amely arra is rámutatott: az elmúlt egy évben a válaszadó cégek 60 százalékát érte eredményes kibertámadás.
Kibervédelem ipari méretekben
A vállalatok több mint 80 százaléka az IIoT-technológiák bevezetésekor nem dolgozott még ki formális intézkedési tervet a kiberbiztonsági helyzetek hatékony kezeléséhez.
Új korszak a gyártásban
A mobilitás kiaknázása az automatizálás következő lépcsőfokát jelenti az ipar 4.0 megoldások terén. Az autonóm módon navigáló robotok gyorsak, pontosak és akár egy repülőgépet is elvisznek a hátukon.