Az iparvállalatok egy része a termelés teljes leállásával is számol
A gázellátás hosszabb ideig tartó zavarai a termelés érezhető csökkenéséhez és következésképpen munkahelyek megszűnéséhez vezetnének - különösen az iparban.

 

Ez derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi, tagjai körében végzett gyorsfelméréséből. A hatalmas energiaár-emelkedések további terhet jelentenek a vállalatok versenyképességére. Legtöbbjük áthárítaná a többletköltségeket az ügyfelekre, ugyanakkor a többség fokozott mértékben szeretne végrehajtani energiatakarékossági és az energiahatékonyság növelését célzó intézkedéseket.

A DUIHK július végi felmérésében hatvan vállalat vett részt, amelyek mintegy 40 ezer dolgozót foglalkoztatnak, ami az ország vállalkozási szektorában foglalkoztatottak mintegy 20 százalékát jelenti. Miközben a felmérésben résztvevő cégek, és számos más tagvállalat többnyire bízik abban, hogy az elkövetkező hónapokban biztosítható a magyarországi energiaellátás, mindazonáltal sok a bizonytalanság, és a villamosenergia- és gázköltségek meredek emelkedése további terhet ró a versenyképességre.

Az ellátás biztonsága elengedhetetlen a gazdaság folyamatos működtetéséhez

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy rövid távon a vállalatok fő prioritása az energiaellátás biztosítása a termelés fenntartása és a munkahelyek megőrzése érdekében. Saját bevallásuk szerint a megkérdezett vállalatok közül minden harmadik számottevő következmények nélkül megbirkózna a gázellátás rövid távú korlátozásával; ezzel szemben 35 százalékuk számol a termelés csökkentésével. Az energiaigényes ipari vállalatok sokkal jobban érintettek: több mint felük még rövid távú ellátási korlátozások esetén is a termelés visszafogására számít.

A következmények sokkal súlyosabbak lennének, ha a gázellátás megszakadása hosszabb ideig tartana. Ebben az esetben a cégek 42 százalékának csökkentenie kellene termelését, több mint egyharmaduk teljesen le kellene állítania azt, és még a nem termelő részlegek esetén is a vállalatok 28 százaléka tart a korlátozások szükségességétől. Ennek hatására a résztvevők 45 százaléka valószínűleg elbocsátásokra is kényszerülne. Itt is érdemes különös figyelmet fordítani az ipari vállalatokra: ott a vállalatok csaknem kétharmada a termelés teljes leállásával számol, ha a gázellátás hosszabb távon szünetelne.


Tekintettel azonban arra, hogy a magyarországi termelővállalatok szervesen integrálódnak a nemzetközi ellátási láncokba, nemcsak a saját energiaellátásban felmerülő gondok, hanem a beszállítóikat érintő problémák is negatív hatással lennének rájuk. A megkérdezettek közel fele számít erős negatív hatásokra, ha beszállítóiknál jelentkeznének energiaellátási zavarok.


Ez azt jelenti, hogy még megfelelő magyarországi energiaellátás esetén is a más országokban fellépő energiaellátási gondok nagyon gyorsan begyűrűzhetnek a magyar gazdaságba is. Érdemes megemlíteni, hogy a megkérdezett vállalatok valamivel több mint fele már szerződéssel biztosította idei gázszükségletét. Minden hatodik vállalatnak azonban még új szállítási szerződéseket kell kötnie, hogy biztosítsa éves igényét. (A résztvevők körülbelül egyharmada nem válaszolt a kérdésre, többségüknél náluk feltételezhető, hogy jelenleg nincs beszerzési igény).

Ugyancsak érdekes, hogy jelenleg már minden negyedik vállalat rendelkezik vészhelyzeti tervvel arra az esetre, ha akadozna az energiaellátás, további 37 százalék jelenleg előkészít ilyen terveket. Ugyanakkor hasonló arányban (36%) jelenleg nem tartják szükségesnek a vészhelyzeti terveket. A DUIHK véleménye szerint itt a kormányzat részéről célzott felvilágosító intézkedésekre lenne szükség annak érdekében, hogy tényleges vészhelyzet esetén ne csak az állami rendszerek, hanem az egész gazdaság is felkészült módon tudjon reagálni.

A magas energiaárak veszélyeztetik a versenyképességet

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél idén már emelték a gáz- és áramdíjakat, további 20 százalékuknak már kilátásba helyeztek áremelést. Az emelés mértéke igen eltérő, a válaszok szerint a gáz esetében akár 650 százalékos, a villamos energia esetében pedig 500 százalékos ugrás is előfordult, a medián áremelkedés a gáz esetében mintegy 210 százalék, a villamos energia esetében pedig körülbelül 160 százalék. A gáz és a villamos energia beszerzési árának emelkedése egyre jobban megterheli a versenyképességet is.

A likviditási problémák elkerülése érdekében a megkérdezettek háromnegyede tovább hárítaná a magasabb költségeket az ügyfelekre. Ez középtávon nemcsak további nyomást gyakorol az általános inflációra, hanem az olcsóbb energiaforrásokhoz hozzáférő konkurensek javíthatják versenyhelyzetüket. Ráadásul a cégek 68 százaléka tart attól, hogy az áremelések negatív hatással lesznek működési eredményükre, mintegy egyharmaduk ezért elhalasztaná a már tervezett beruházásokat is. Mindazonáltal a magasabb energiaköltségeknek pozitívnak értékelhető hatása is van. A vállalatok mintegy 60 százaléka az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot javító intézkedéseket akarja fokozni.

(Forrás: DUIHK)

(Nyitókép: Illusztráció, Adobe Stock)

Az emelkedő energiaárak visszafogják az IT-fejlesztéseket is
A hazai cégek 66 százaléka tervezi csökkenteni informatikai fejlesztéseit az energiaárak jelentős növekedése miatt – derül ki az IVSZ és a Makronóm Intézet közös kutatásából.
Ha számít a jó ár: használt présgépek és FANUC robotok internetes aukción
Sok szerszámgép van a piacon, de csak nagyon kevés kínál olyan kedvező vételi lehetőséget, mint az Intergavel december 15-ig tartó online árverésének tételei.
Digitális archiválás - Van hova fejlődni a magyar cégeknek
Az EDITEL nemrég végzett kutatása azt vizsgálta, hogy a vállalatok körében mennyire elterjedt a digitális archiválás, megbíznak-e a felhőalapú szolgáltatásban, és hogy készek-e elhagyni a papírt, mely fontos szempont a fenntarthatósági célok elérésében is.
A jövő mérnökei oldották meg az új energiavilág kihívásait
A Challenge.ON verseny az új energiavilág kihívásaival várta a villamosmérnök hallgatókat és a pályakezdő mérnököket. A megmérettetésre az ország 10 egyeteméről összesen 36 csapat nevezett be, a döntőbe jutó legjobb 10 csapat nagyszabású eseményen bizonyíthatta tudását.
Rezsicsökkentés házi napelemekkel
Október végén hirtelen befékezett a házi napelem-telepítések hazai piaca. A visszatáplálási lehetőség teljes megszüntetésével sokak leállították, vagy el sem kezdték a beruházásokat, mert a bejelentett változtatással az újonnan belépő háztartások számára a legrosszabb forgatókönyv vált valóra.