Átalakuló toborzási stratégiák
Napjainkban a rohamosan változó munkaerőpiac sok tekintetben korábban nem tapasztalt kihívás elé állítja a munkavállalót és munkáltató egyaránt. A munkavállalók alapvetően vágynak arra az érzésre, hogy munkájuk valamilyen célt szolgál, ám ezt az érzést sok vállalat nem képes biztosítani számukra.

 

A munkáltatók sokkal inkább hagyatkoznak arra a képzetre, hogy a vállalat neve kellő vonzerővel bír a munkaerőpiacon és hajlamosak megragadni a régi munkáltatói módszereknél, amelyek utolsó rangon kezelik a munkavállalókat. Erre válaszul egyfajta tömörülés indult meg azon cégek körül, amelyek prioritásként kezelik a humán erőforrást és a munkavállalói elköteleződést, mások pedig inkább alkalmi munkákat vagy másodállást vállalva próbálnak kontrollt szerezni a karrierjük fölött.

Következésképp a HR-nek hatalmas kihívást fog jelenteni, hogy támogassa a szervezeteket annak érdekében, hogy megszerezzék, megtartsák és egyben inspirálják is a legjobb dolgozókat. Andy Campbell, az Oracle HR stratégiai igazgatója szerint 2018-ban az alábbi trendek fogják leginkább befolyásolni a munkaerőpiacot. A vállalkozások jövőjét pedig gyökeresen megváltoztathatja az ezekre adott válaszuk.

Már nemcsak a dolgozói elköteleződésről szól

Az elmúlt öt évben a HR leggyakoribb hívószava a dolgozói elkötelezettség volt. Ám miközben néhány vállalat valóban elkezdett lépéseket tenni a munkaerő-megtartás érdekében és újragondolta a munkahelyi kultúrájának mibenlétét, igazi előrelépés keveseknél történt. A teljesítménymutatók világszerte stagnálnak, ami azt jelzi, még bőven van mit tenni. A legtöbb vállalat továbbra is külön-külön az egyes munkavállalókra fókuszál, miközben az elkötelezettség valójában csak egy eleme az általános munkahelyi közérzetnek.

 

 

Ugyanolyan fontos lenne hangsúlyt fektetni olyan szempontokra, mint a csapatdinamika vagy a szervezet érzelmi légköre. A következő évben a HR-nek abban kell segítenie a vezetőket, hogy azok komplett képet kapjanak a dolgozóikról és olyan munkahelyi légkört biztosítsanak számukra, ahol kiteljesedhetnek és értékesnek érzik majd magukat. A HR feladata lesz továbbá, hogy szellemileg és érzelmileg is támogató munkahelyi légkört építsen ki, ami egyben elősegíti a legjobb teljesítményt is.

A magabiztos jelölt nem feltétlen kompetens is

A szakemberhiány továbbra sem csökken, a vállalatok még mindig „éheznek” a képzett munkaerőre. Egyszóval itt az ideje újragondolni a toborzási stratégiákat. Ennek első lépéseként azt, hogy a vállalatunk milyen forrásokból próbál jelölteket találni. Ugyanis ez gyakran rejthet magában olyan elfogultságokat, előítéleteket, amiket lehet, hogy nem is tudatosan követünk, de mindenképp ajánlott feltárni és kiiktatni a toborzási stratégiánkból.

Sokszor már a kiválasztási folyamat is teljesen hibás elvek mentén zajlik és gyakran a nagyobb önbizalommal rendelkező jelöltet veszik fel a kompetensebb helyett. Egy könyvelőt például teljesen értelmetlen az előadói vagy interjúzási képességei alapján megítélni, miután egy jellemzően önállóan végzett munkakört tölt be.

A HR szakértők egyre inkább kezdik felismerni a toborzási folyamatok „töréspontjait” és egyre nagyobb adathalmazokat használnak a döntéshozatal során. Ennek köszönhetően új toborzási stratégiákat, új megközelítéseket tudnak majd kidolgozni, amelyekkel a valóban megfelelő jelöleteket tudják megtalálni.

Gépi kontra humán erőforrás

A vállalatoknak fel kell készülniük, hogy az automatizáció egyre nagyobb ütemben alakítja át a munka világát. A technológia ugyanakkor nemcsak a vállalatokat segíti üzleti céljaik elérésében, hanem a munkavállalók fejlődését is előmozdítja. Ahogy a dolgozóknak a tárgyalótermekben, úgy a HR szakembereknek is meghatározó szerepük lesz a humán és gépi erőforrások kihasználásának balanszírozásában.

A szoftveres megoldások és a robotika növekvő számban veszik át a repetitív jellegű feladatokat, ezzel teret engedve az embereknek, hogy inkább a kreatív agyi munkát végezhessenek. Például az autógyárak automatizálták a gyártósoraikat és ezzel lehetővé tették, hogy a munkavállalóik inkább az önvezető járművek elektronikájának fejlesztésével foglalkozhassanak. Mindezek mellett az erkölcsnek is hangsúlyosabb szerep jut: a vállalatok értékeit jól tükrözi az, ahogyan az új technológiákat alkalmazzák, és nemcsak azért automatizálnak folyamatokat, mert megtehetik.

A jutalmazás kifizetődik

A fizetés mindig is meghatározó tényező lesz, de egy bizonyos szinten túl a munkavállalók kisebb értéket tulajdonítanak a pénzbeli jutalmazásnak, mint a munkában szerzett élményeknek. Vagyis a fair fizetés érzelmi és szellemi kiteljesedéssel párosul. A fejvadászok úgy gondolják, hogy egy szervezet jutalmazási politikája annak értékrendjét is tükrözi. Együttműködően akarnak dolgozni, motivált dolgozókkal és inspiráló vezetőkkel akarják körülvenni magukat, illetve érezni akarják, hogy a vállalat személyesen is érdekelt az ő jólétükben.

Mindezen szempontok közvetlen hatással vannak a hatékonyságra és a teljesítményre. Míg a fizetés pusztán egy tranzakció, a jutalmazás különböző megfoghatatlan formái folyamatos gondozást és a dolgozók egyéni igényeihez való alkalmazkodást várnak el. Ez pedig mindig is a HR asztala volt, ám a legjobb munkaerő megtalálása és megtartása még sosem volt ennél kritikusabb, mint most.

A különféle kulturális és technológiai változások megvalósításához az üzleti vezetők és menedzserek összefogására lesz szüksége a vállalatoknak, miközben a HR csapatoknak az ő haladásuk elősegítésében lesz fontos szerepük. A folyamatosan növekvő adatállományokra támaszkodva a HR szakértők rengeteg értékes információhoz juthatnak a munkavállalókról, ezzel a tudással pedig elősegíthetik, hogy a szervezetek olyan új programokat és vezetői megközelítéseket dolgozzanak ki, amelyek az emberi erőforrást helyezik előtérbe. Így 2018 „a munkavállalók éve” lehet.

A vártnál sokkal kevesebb palagáz lehet Nagy-Britanniában
Szakértők szerint ötven helyett mindössze öt évre elegendő palagáz lehet a szigetországban, ami megkérdőjelezheti a hidraulikus repesztés (fracking) alkalmazásának létjogosultságát.
Humanoid robottal a fedélzetén startolt a Szojuz MSZ-14-es
A Bajkonurból csütörtökön felbocsátott Szojuz-MSZ-14-es űrhajó parancsnoki ülésében indult a Nemzetközi Űrállomásra a Fedor nevű, ember alakú robot, amelynek tervezői szerint fontos szerepe lesz a Holdon és más potenciális bolygókon létrehozandó bázisok felépítésében.
Fontos piacára tér vissza a Tungsram
Kültéri világítási termékek és más innovatív megoldások közös gyártását tervezi Egyiptomban a Tungsram és az egyiptomi Arab Szervezet az Iparosodásért (AOI) vállalat, erről írtak alá megállapodást Kairóban.
Megfontolandó javaslatok a dán robotikai szektorból
2025-re akár 25 ezer embert is foglalkoztathat a robotipar Dániában – a jelenlegi 8.500 alkalmazotthoz képest – és összebevétele elérheti az 52 milliárd dán koronát.
Magyar járműkommunikációs cég 11 millió dollárt kapott fejlesztésre
A Commsignia a tőkebefektetésből elsősorban fejlesztői bázisának növekedését finanszírozza, több mint 100 új, magas hozzáadott értékű munkahely létrehozását tervezik.