A mesterséges intelligencia éhen hal adatok nélkül
A Dmlab üzleti reggelijén olyan logisztikai vezetők mutatták be legtanulságosabb tapasztalataikat, akik már adatalapú döntésekkel optimalizálják cégük működését.

 

Varga Bálint, a K&V Logistics munkatársa egy rövid összefoglalót ismertetett a különböző feladatcsoportok teljesítménymérésének módszeréről, majd ezt követően arról beszélt, hogy milyen kihívásra keresték a választ, amikor eldöntötték, hogy bevezetik a járat szintű teljesítményértékelő rendszert. A K&V Logistics 1989 óta foglalkozik fuvarozással, mára a furgontól a kamionig vannak eszközeik, mindegyik GPS követővel – így adatokkal – ellátva.

“A teljesítménymutatók nem elég jók. Csak egyféle célkitűzést vagyunk képesek elérni, de nem látjuk járatszinten azt, hogy melyek azok a fuvarok, amelyeket valóban megéri elindítani és nagy hasznot termelnek. Hogy ezt kiderítsük, szükséges volt, hogy egy platformon legyen összekapcsolva a vállalatirányítási és fuvarozás támogatási rendszer, hogy ezeket együtt lehessen kezelni. Az adatokkal két óriási kihívásba ütköztünk, ki kellett bővíteni az adatbázisunkat, mert nem minden adat volt megfelelő helyen, illetve ki kellett alakítani a metódust az adatbevitelre.” Varga Bálint elmondta, hogy a projekt megvalósulásával javítottak az eszközhatékonysági mutatókon és az értékesítést is tudják támogatni az feldolgozott adatokkal, jobban meg tudják mondani, hogy melyik régióba érdemes fuvart szervezni.

Járatszintű KPI-ok

Ezt követően Laczkó Márk, a Logistical Data Solutions Kft. alapitója olyan AI módszerekről beszélt, amik a vezetési stílust értékelő és támogató rendszerekben jelentek meg. Arra logisztikai kihívásra keresték  választ a Trans-Speddel karöltve, hogy miként lehetnének hatékonyabbak és a belső folyamataikat, hogyan lehetne optimalizálni, ezeknek a kimutatásához pedig adatokra van szükség. A legfőbb probléma, hogy üzletileg értékelni kell a járatokat, meg kell állapítani, hogy mekkora költsége van, jó-e a margine, mennyit termel a fuvar.

“Ha adott irányba két hétig közlekedik egy kamion, közben a fuvarszervező keresi az optimális fuvart a hazafelé tartó útra. Eközben nincs információja a kamionról, a sofőrről, ezért valamekkora ráhagyással számol a meghatározható költségelemeken túl és kockázatot vállal. A vezetési stílusra vonatkozó adatok is fontosak, – ez alapján tudjuk végül a sofőröket értékelni –  mert jelentősen befolyásolja a költségeket. Saját eszközpark biztosítja a megfelelő minőségű nyomkövetési adatokat az elemzéshez, valamint külső adatforrások is értékelésre kerülnek. 5 perces időközönként, minden járművön mérjük a GPS koordinátákat, a sebességet, a fordulatszámot, a pedálszöget, a fékezések számát, a tempomat használatát, a mért fogyasztási értékeket. Külső adatokat is használtunk, időjárási adatokat, mint a hőmérséklet, páratartalom, szélirány, szélerősség és csapadék típusára, illetve mennyiségére vonatkozóan.“ – vázolta röviden a rendelkezésre álló adatokat és a projekt célját Laczkó Márk.

“Olyan dashboardot akartunk létrehozni, ami visszajelez a sofőrnek, hogy lépjen a gázra, taposson a fékre, vagy használja a tempomatot.” Fogyasztási benchmark képzés mesterséges intelligencia segítségével történik, a benchmark figyelembe veszi az egyedi körülményeket. A sofőrösszehasonlítás a benchmarkoktól való eltérés irányához kapcsolódik. Az is mérésre kerül, hogy a sofőr betartotta-e az ajánlásokat és ha nem az milyen veszteséget okozott. Ebben a projektben a mesterséges intelligencia megoldást és a dashboardot is a Dmlab hozta létre.

Az országúton mindig szembe fúj a szél

Gáspár Csaba (Dmlab ügyvezetője) előadásának címe, egy mindig használható indok arra, ha egy sofőr rosszul teljesített. “Az országúton mindig szembe fúj a szél” című prezi során bemutatta, hogy mennyire érdemes a külső tényezőkkel kalkulálni útvonaltervezés esetén, hogy az gazdaságos legyen, tehát kevesebb üzemanyag fogyjon és pontosabbak legyenek a szállítmányok.

“Két kérdésre kerestük a választ: hogyan lehet az üzemanyag fogyasztást  optimalizálni és hogyan lehet a késedelmes kiszállításokat minimalizálni? Mindkét kérdés megválaszolására eddig csak belsős adatokat használtak a Waberer’s-nél, ezért meghatároztuk, hogy milyen külső adatokat használjanak fel. Olyan külső adatköröket kellett találnunk, melyek bevonhatóak a Waberers tervezési rendszerébe, és pontosabbá teszik a modellt, amivel optimalizálható a fogyasztás és minimalizálható a késés.” – foglalta össze Gásár Csaba, Magyarország legnagyobb fuvarozó vállalatának a big data projektjét.

Ezzel a döntéstámogató projekttel egy jelentős üzleti problémát oldottak meg, új szempontokat, összefüggéseket elhelyezését tették lehetővé a Waberers új útvonal és üzemanyag tervezésében, amelyek segítségével megvalósul a költségtervezés optimalizálása. Minden mindenre hatással van, a vezető viselkedése hatással van a fogyasztásra, ez kihat a sebességre és vissza is. Ezeket az összefüggéseket derítette ki a Dmlab a K&V és a Logistical Data Solutions projektje is, változó függetlenségi vizsgálattal, lineáris kapcsolódások vizsgálatával és machine learning modellek használatával.

Teljes körű vállalati mobilitási menedzsment rendszer
A német Pepperl+Fuchs csoporthoz tartozó ecom újonnan kifejlesztett okostelefonokkal, digitális szolgáltatásokkal, platformokkal és új perifériákkal bővíti portfólióját.
Megvált eAircraft üzletágától a Siemens
A Párizs-Le Bourget-i nemzetközi repülőipari szakkiállításon jelentették be, hogy a Siemens értékesíti elektromos hajtásrendszereket fejlesztő eAircraft üzletágát a Rolls-Royce-nak.
Az égi közlekedés lehet a megoldás
A Boston Consulting Group előrejelzése szerint 2030-ban az emberek mintegy egymilliárd repülőutat fognak megtenni pilóta nélküli légitaxikban, miután a megosztó szolgáltatások a föld feletti fix útvonalakon is megjelennek.
Raspberry Pi alkalmazása saját fejlesztésekhez
TFT kijelző HDMI bemenettel és standard Raspberry PI 40 pólusú csatlakozóval - A Raspberry Pi számítógépes modulok mind nagyobb részesedést nyernek ipari alkalamazásokba.
IoT-funkciókkal csökkenthetők az állásidők
A gyártók folyamatosan keresik azokat a módszereket, amelyekkel kihasználhatják az okoseszközök és az IoT adta lehetőségeket a létesítmények karbantartása és jobb üzemeltetése terén anélkül, hogy emberi beavatkozásra kellene hagyatkozniuk.