A jövő gyárában is ott lesznek
Az idén 15 éves evopro cégcsoporthoz tartozó evopro systems engineering Kft. ügyvezetőjét, Elek Sándort kérdeztük buszfejlesztésről, innovációról, okos gyárakról és ipari divathullámokról.

 

– Hazai és nemzetközi szakmai körökben az evopro neve elsősorban az ipari automatizáláshoz, a mérnöki tervezéshez, vasúti diagnosztikai megoldásokhoz vagy éppen az ipari informatikai szolgáltatásokhoz kötődött, az elmúlt években mégis az elektromos buszok fejlesztésével kerültek az érdeklődés előterébe. Profilt váltanak és belevágnak a járműgyártásba?

– A 2001-ben budapesti székhellyel, akkor még WLC Kft. néven alapított cég valóban szerteágazó és hosszú múltra visszatekintő nemzetközi mérnökiroda. A cég ma már több száz magasan képzett mérnököt foglalkoztat Magyarországon kívül Németországban és Romániában is az említett szakterületeken. Kétségtelen, hogy a közvélemény előtt az evopro neve szorosan kapcsolódik az elektromos autóbuszok fejlesztéséhez, de továbbra sem a járműgyártás a fő profilunk.

Az idén tizenöt éves cégcsoport az évek során több szervezeti változást élt meg, de ma is az irányítástechnika, a mérnöki szolgáltatások és a gépészeti megoldások jelentik legfontosabb tevékenységi területeinket. Ezeket a feladatokat az evopro systems engineering Kft. látja el. A cégcsoporton belül fontos terület a kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek menedzselése, amely az evopro Innovation Kft. feladata. Több más vállalkozásunk is hordozza az evopro nevet, de az említett két cég az, amelyek meghatározzák alaptevékenységünket.

 

Elek Sándor: Saját, magasan képzett mérnökgárdánknak is elvárása, hogy az új technológiákban mi is ott legyünk az élvonalban

 

A buszgyártással kapcsolatos kérdésre válaszolva, az evopro systems engineering Kft. végezte a jármű prototípus-fejlesztését, amelyet pályázati forrásokkal kiegészítve, de alapvetően belső forrásokból oldottunk meg. Ez a projekt néhány hónappal ezelőtt sikeresen befejeződött, és 2015 tavaszán már Budapest útjain megjelentek az első prototípus járművek. A könnyű kompozit szerkezetnek is köszönhetően a világ egyik legkisebb fogyasztású elektromos buszát hoztuk létre, amely az első hitelesített mérések szerint 0,61kWh/km értéket adott. Ezzel az értékkel nagyon versenyképes szállítási alternatívát fog jelenteni más közlekedési járművekhez képest. A hivatalos átadást követően a tervező-fejlesztő csoport tagjai – akiknek már a sorozatgyártáshoz kapcsolódó feladatokat kell támogatniuk – átkerültek a Mabi-Buszhoz, és a feladatkörük is megváltozott.

– Mi indokolta a tervező csoport kiválását?

– Eddig egy klasszikus prototípus fejlesztésről volt szó, amelyet a különböző mérnöki feladatok miatt jobban elvégezhettünk házon belül, de amint elkészült a gyártásra kész prototípus, közvetlenül a sorozatgyártáshoz kapcsolódó feladatok kerültek előtérbe. Tulajdonképpen egy optimalizálási folyamat eredménye a kialakult helyzet, amely egyébként jól jellemzi a cég fejlesztési filozófiáját is: számunkra az a fontos, hogy olyan megoldásokon dolgozzunk, amelyek eredményeként konkrét, gyakorlati megoldások jönnek létre, és nem csak egy tanulmány lesz az asztalfiókban. Ez a szemlélet érhető tetten például a MÁV-nak az elmúlt években fejlesztett vasúti sínhőmérő és kerékdiagnosztikai rendszer esetében is. Vagyis nem csak kifejlesztettük az adott terméket, hanem aktívan használják az alkalmazásokat a vasút kötelékében.

– Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a termékfejlesztés a cég egyik erőssége, de működési területe alapján inkább komplex megoldásszállítónak tűnik, aki sok beszállítóval és partnerrel dolgozik. Hogyan lehetne még az evoprot jellemezni?

– Ha nem iparági szempontból, hanem a szolgáltatás típusa alapján határozzuk meg a tevékenységünket, akkor a már említett termékfejlesztés mellett az ipari tevékenységünket kétféle területre lehet felosztani. Egyrészt létezik egy hangsúlyos mérnök szolgáltatási irány, amelynek teljesítménye annak ellenére, hogy az utóbbi években valamelyest visszaesett, továbbra is meghatározó jelentőségű. Olyan nagy európai megrendelőket, vagy azoknak beszállító cégeket támogatunk mérnöki szolgáltatásokkal, ahol különböző szakterületeken mérnökhiány alakult ki.

 

A könnyű kompozit szerkezetnek is köszönhetően a világ egyik legkisebb fogyasztású elektromos buszát hozták létre

 

Ugyancsak fontos területet jelentenek a nagy, komplex, fix áras projektek, amelyek esetében nem egy bizonyos szolgáltatást vagy időszakot értékesítünk, hanem konkrét megoldást kell szállítanunk, annak minden koordinációs és egyéb felelősségével együtt. A felsorolt elemekből áll össze a teljes tevékenységünk, és ezek különböző iparágakban jelennek meg. Ha valamilyen iparági felosztást kellene meghatározni, akkor a gyártásautomatizálás, a diszkrét gyártás esetében a járműipar, a folyamatautomatizálás esetében az erőműipar, a nukleáris erőmű, különböző DCS rendszerek szállítása, ami említésre méltó.

– Jelentős nemzetközi terméktervezési, gyártási és mérnöki szolgáltatói  tapasztalatok birtokában mi a véleménye a szakmai beszélgetések, konferenciák szintjén egyre gyakrabban felbukkanó, a jövő termelési struktúráját meghatározó, mindent hálózatba szervező okos gyárak koncepciójáról?

– A magyarországi ipari termelési kultúrát vizsgálva erős kettősséget látunk. Egyszerre van jelen a technológiai fejlődéssel nagyon nehezen lépést tartó, elavult, régi eszközöket használó, a túlélésért küzdő cégek csoportja, akiknek a generációkkal korábbi eszközök beszerzése és üzemeltetése is finanszírozási gondot okoz, és nem a technológiai lépéstartás a legfontosabb céljuk. A másik csoportban azok a nyugat-európai, amerikai és távol-keleti nagy gyártó cégek leányvállalatai vannak, ahol a technológiai fejlődés sokkal inkább érezhető, gyakorlatilag az anyavállalat termelési szintjét képviselik.

Úgy gondolom, hogy az okos gyárak, vagy az ipar 4.0 elnevezéssel emlegetett technológiák térnyerése fokozatos lesz, nem egy éles határ mentén fog bekövetkezni. Már ma is vannak ide sorolható, a napi gyakorlat részét képező megoldások. Ilyen például a virtuális gyártervezés, vagy a szimuláció. Bennünket is megkeresnek hasonló témákban nagy piaci szereplők, de azt tapasztaljuk, hogy sok esetben még ők maguk is keresik azt az utat, hogy miként induljanak el. Valamint keresik azokat a válaszokat, amelyek arról szólnak, hogy ez a technológia hogyan teszi üzleti szempontból is prosperálóvá a vállalkozást.

 

Ez egy beruházásigényes technológia, tudásba, eszközökbe, és még nagyon sok mindenbe kell befektetni ahhoz, hogy valóban legyen mögötte tartalom

 

De látunk egy érdekes tendenciát, ha úgy tetszik felfokozott várakozást: egyre többen gondolják, hogy ebbe a folyamatba minél előbb be kell kapcsolódni, eszközgyártók, megoldásszállítók mind az ipar 4.0-ról beszélnek. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a következő 1-2 évben várható gyors felfutást egy csalódásteli időszak követhet, amikor azt fogjuk látni, hogy számos ígéretes megoldás mögött hiányzik a tartalom, a „lufi kipukkad". Ezután következhet egy lassabb, de erős alapokra épülő tudatos fejlesztés, ami már tartós változást fog hozni.

Véleményem szerint jelenleg az ipar 4.0 olyan, mint egy divathullám. Mert hogy' nézne az ki, hogy mi nem veszünk részt abban, ami mindenkit érdekel! – mondják sokan. És lesznek cégek, akik megpróbálnak felmutatni olyan tudást amivel nem is bírnak, mert azért ne felejtsük, ezen a területen nagy múltja senkinek sincs. Ez egy beruházásigényes technológia, tudásba, eszközökbe, és még nagyon sok mindenbe kell befektetni ahhoz, hogy valóban legyen mögötte tartalom. A nagy, multinacionális cégek játéktere ez, akik biztosítani tudják a fejlesztésekhez szükséges büdzsét.

Persze az elképzelésnek vannak olyan szegmensei, amelyben a kisebb cégek is megtalálhatják a számításaikat, most mégis azt látjuk, hogy annyira globalizálódik az irányítástechnika területe, oly erős a változás, annyi igényt támaszt a világ, hogy ezeknek néhány fős cégekkel megfelelni szinte lehetetlen. A mi célunk az, hogy minél inkább részesei legyünk ennek a folyamatnak, és ha nem is azon a szinten, ahol a nagy multik, de bizonyos területeken olyan innovációs lehetőségeket, újításokat mutassunk meg, amiket később sikerrel tudunk projektekbe építeni.

– A jelenlegi ismeretek alapján felvázolható, hogyan néz ki egy ideális okos gyár?

– Nagyon nehéz egy olyan egységes koncepciót felvázolni, amely itt van a képzeletünkben és már csak a megvalósításra vár. Én azt látom, hogy jelenleg csak bizonyos képek villannak fel, hogy miként is kell az okos gyárat elképzelni. Az egyik kép, ami leginkább közel áll a mostani világunkhoz, a digitális gyár fogalma. Vagyis a rendelkezésünkre álló szoftverekkel leképezzük a valóságos gyárat digitális formában és megpróbáljuk modellezni a gyártást a teljes életciklusra kivetítve. Ráadásul nem csak egyes elemeit megragadva, hanem a termékfejlesztés egészét, a gyártástól a logisztikán keresztül a fogyasztóig.

A következő kép a 3D nyomtatás ipari alkalmazásának lehetősége. Biztosak vagyunk benne, hogy az additív technológiák teret fognak nyerni a következő években, és a marásos technológiák helyett egyre jobban az additív megoldások felé fordulunk. Aztán itt vannak a felhő alapú megoldások: egyre inkább el tudjuk képzelni, hogy a felhőbe kerülnek bizonyos, akár hagyományos irányítástechnikai megoldások, egyszerű szolgáltatássá alakulva.

 

Az eredmények azt mutatják, hogy ember és gép hatékonyan tud együttműködni

 

Ha a robotika világát nézzük, itt is megjelennek azok a víziók, amelyek arról szólnak, hogy a termék "mondja meg", hogy vele milyen munkafolyamatot kell elvégezni, a mostani "betanítjuk a gyártósorainkat, hogy valamilyen munkafolyamatot elvégezzenek" szemlélet helyett. Az ember-gép kapcsolat is óriási változás előtt áll, mert a teljes automatizálás ellenére sem fog az emberi munka kikopni a termelésből, de más lesz a feladat. Számos gyártó régóta fejleszt olyan robotcsaládokat, amelyek ezt a kapcsolatot modellezik és az eredmények azt mutatják, hogy ember és gép hatékonyan tud együttműködni.

Véleményem szerint a fő hangsúly azon lesz, hogy minél rugalmasabb, alkalmazkodóbb rendszereket kapjunk, amelyek a vevői kívánságoknak minél inkább meg tudnak felelni. Az extrém rugalmasságra való igény viszi el a rendszereinket abba az irányba, hogy minél okosabbak legyenek, gyorsabban tudjuk a fejlesztéseket, az újabb termékeket gyártásba küldeni, és ez minél gyorsabban a fogyasztókhoz kerülhessen.

A jövő gyára hatékony működtetése szempontjából arról sem feledkezhetünk el, hogy az új technológiák megjelenése nem hagyja érintetlenül a mérnökképzést sem, magával hozza az oktatás átalakulását is. Új, az egyes tudományterületek határmezsgyéjén mozgó, komplex tudás megszerzésére lesz szükség, amilyen például a mechatronika. Az is biztos, hogy az informatika egyre nagyobb teret nyer, és ennek megfelelően más típusú szakemberekre lesz majd szükség a hagyományos villamosmérnökök helyett/mellett. Meg kell barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy a folyamatos önképzés elengedhetetlen lesz a következő években, ha egyéni szinten is lépést akarunk tartani a fejlődéssel.

– Az evopro felkészül ezeknek az új kihívásoknak a teljesítésére?

– Lépést kell ezekkel az irányokkal tartanunk. Saját, magasan képzett mérnökgárdánknak is elvárása, hogy az új technológiákban mi is ott legyünk az élvonalban. Azok között szeretnénk lenni, akik ezeket a megoldásokat elsőként tudják alkalmazni és képesek arra, hogy ilyen megoldásokat szolgáltassanak. Van tapasztalt mérnökgárdánk és erős cégünk, cégcsoportunk: ezek biztosítják, hogy a jövőben is bármilyen mérnöki kihívásnak megfeleljünk, ahogy a mottónkban is szerepel: It’s possible!

Időzített bomba a kocsiban: az EGR-szelep
Minden autóban, a tervezési sajátosságok miatt bármelyik pillanatban megadhatja magát a rendszer, ha nincs megfelelően tisztítva.
Reverse Engineering – fordított tervezés, vagy visszafejtés
Mi is az a Reverse Engineering? Hogyan integrálható a tervezési folyamatokba? Mikor érdemes Reverse Engineering folyamatot használnunk? Milyen előnyökkel jár? Miért okoz szoftveres kihívást egy Reverse Engineering feladat? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Electrosub - nice to connect you
Az idén szeptember 28-30. között immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre az Electrosub Konferencia és Kiállítás, ami minden bizonnyal az elsők között teszi majd lehetővé a piaci szereplők számára a rég várt személyes találkozásokat.
Karanténkarrier – így dolgozunk COVID alatt
A legtöbben ugyanabban a pozícióban dolgoznak, mint egy éve, kevesen kaptak anyagi vagy lelki támogatást a COVID alatt a munkaadótól és a megkérdezettek közel ötöde aktívan keres új munkahelyet – derül ki a Schneider Electric online felméréséből.
Időtálló nagyvállalati mobilmenedzsment-megoldás egyetlen forrásból
Elsősorban a nagyvállalatok életét könnyíti meg az egyszerűen használható, finn szerveren futó HMD Enable Pro szolgáltatás.