A gyújtógyertyától az adaptív sebességszabályozóig
A Robert Bosch több, mint 70 éve vezető szerepet tölt be a globális autóipari beszállítás terén. A vállalat Futómű vezérlési részlege fejleszti és gyártja a blokkolásgátló fékeket (ABS), a kipörgésgátlókat (ASR), illetve az elektronikus menetstabilizáló rendszereket (ESP).

A vállalatnál a fejlesztés, a gyártás, az értékesítés, a marketing, a beszerzés, illetve az ügyféltámogatási területeket egyetlen rendszerbe integrálták, melynek nagy teljesítményű szoftveres eszközökre és IT infrastruktúrára van szüksége. Ezért a vállalat Futómű vezérlési részlege a Siemens PLM Software-re támaszkodik a termék életciklus menedzsment (PLM) szoftver megoldások terén.

A Futómű vezérlési részleg a graphIT Kft. által is forgalmazott NX tervezőszoftvert alkalmazza a termékfejlesztéshez, illetve a Teamcenter digitális életciklus kezelő szoftvert az információk kezelésére. A fent említett szoftver megoldások nagyjából 120 munkaállomáson futnak a részlegnél. A megoldásokat 1999-ben vezették be, amikor is többek között a jelenlegi ESP generáció (ESP8) fejlesztésére alkalmazták.

Globális adatgyűjtemény

A jelenlegi ESP rendszert az elejétől fogva modulárisra tervezték. Az volt a legfőbb célja, hogy minimális erőfeszítéssel alkalmazható legyen a különböző regionális piacokon, illetve minél elősegítse az új termékek minél gyorsabb piacra kerülését. Ennek eléréséhez a Futómű és az IT részleg együttesen kiépített egy, a Teamcenter rendszerre alapuló globális adatgyűjteményt, mely világszerte a termékfejlesztést segíti elő. Ebből az együttműködésből fejlődött az a szoftver környezet, mely mára egy rendszerré nőtte ki magát.

 

 

Idővel összeállt egy olyan globális fejlesztőcsapat, mely meghatározta az ESP8 széria alapmodelljét és műszaki rajzait. Ezeket úgy tervezték, hogy minden ügyfél használhatja, attól függetlenül, hogy egy motorkerékpárba, vagy kisteherautóba kívánja-e beépíteni az eszközt. Az ügyfél-specifikus paramétereket az egyes ügyfelekhez történő kiszállítás során adták hozzá a termékekhez.

Az ESP8 szabványosított CAD bázis modelljeit és műszaki alaprajzait az NX alkalmazással hozták létre. Ez rávilágított például arra, hogy egy alumíniumból készült szivattyú borítás esetében eltérő furatokra van szükség az egyes komponensek rögzítéséhez. Ezzel a módszerrel elméletben lehetségessé vált nagyjából 2500 különböző verzió kialakítása hat darab nyersanyag alkatrészből és 24 bázis alkatrészből.

 

 

Mivel az ESP8 alapvető szerkezete az NXWAVE Technológia segítségével került meghatározásra, annak a különböző variációi, melyek az egyénileg módosított elemeket tartalmazzák, mindig asszociatív módon linkelt, úgynevezett WAVE linkek formájában kerülnek tárolásra, az alkalmazott bázis modellel együtt.

Mindennek köszönhetően az új bázis modellek létrehozása, illetve az ezeknek megfelelő rajzok elkészítésének az ideje jelentősen lecsökkent. Az egyes verziók, vagy módosítások szintén gyorsabban hozhatók létre. Mindehhez elengedhetetlen egy olyan globális adatbázis, melyben hozzáférhető az összes jelenlegi adat, továbbá ez egyben a célja is a nemzetközi, egységesített mérnöki folyamatok implementálásának is.

Egységes mérnöki folyamatok világszerte

A részleg kiépített egy PLM koncepciót a Teamcenter segítségével, mely különböző szerverekkel rendelkezik az egyes régiókban és időzónákban (ezek mind ugyanazon adatok másolatait tartalmazzák), hogy elérje az optimális betöltési időket minden helyszínen. Az adatmódosítások több, mint 20 globális adatbázist érintenek, melyek többsége Windows alapokra épül. Az adatok módosítása éjjel történik a regionálisan limitált egységes mérnöki környezetek esetében.

Mivel a napszakok világszerte különböznek, a Bosch úgy döntött, hogy a szinkronizálási folyamatok automatikusan történjenek az egyes munkanapok végén, vagy maximum 24 óra elteltével az egyes időzónákban. Mindemellett a szinkronizálást manuálisan is végre lehet bármikor hajtani. A Bosch jelenleg azt fontolgatja, hogy a szinkronizálás akkor történjen meg, amikor egy alkatrészt elmentenek.

Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökeinkben
Az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatása kimutatta, hogy az emberek többsége (64%) jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben.
400 ezer forint a kezdő mérnökök átlagjövedelme
Kiugróan megemelkedtek az elmúlt években a keresetek a műszaki pályákon. Alig öt esztendő alatt szinte megduplázódtak a fizetések többek között a gépészmérnökök, a villamosmérnökök, illetve a mechatronikai mérnökök körében.
Nagy kihívás a magyar cégeknek a kibertámadások kivédése
A magyar informatikai szakemberek 67 százaléka az ügyféladatok védelmét tartja a vállalatok előtt álló legkritikusabb kihívásnak - derül ki a Panda Security felméréséből, amely arra is rámutatott: az elmúlt egy évben a válaszadó cégek 60 százalékát érte eredményes kibertámadás.
Kibervédelem ipari méretekben
A vállalatok több mint 80 százaléka az IIoT-technológiák bevezetésekor nem dolgozott még ki formális intézkedési tervet a kiberbiztonsági helyzetek hatékony kezeléséhez.
Új korszak a gyártásban
A mobilitás kiaknázása az automatizálás következő lépcsőfokát jelenti az ipar 4.0 megoldások terén. Az autonóm módon navigáló robotok gyorsak, pontosak és akár egy repülőgépet is elvisznek a hátukon.